header_eleje header_atmenet header_kozepe header_vege

Gipszkartonozás


Gipszkartonozás

Éghetetlen gipszmagja jó tűzvédelmi tulajdonságokat, biztosit. A 20% kötött víztartalom, mint beépített tűz gátló anyagként működik. A kis önsúly egyszerűbb, olcsóbb szerkezetek alkalmazására ad lehetőséget. A gipszkarton rendszer jó hangszigetelő képességgel rendelkezik, mely sokrétű felhasználást tesz lehetővé. A fémvázas kialakítású falszerkezet üregeiben tűzvédelmi, illetve hang és hőszigetelés helyezhető el. A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges gépész és elektromos alapvezetékeket szintén az üregben lehet elhelyezni. Vizes helységekben is használjon gipszkartont. Ebben az esetben a felhasznált gipszkartonnak impregnált felületkezelésűeknek kell lenniük (zöld színű). A gipsz alapanyaga lehet a természetben, kristályos alakban előforduló, vegyileg kötött, vizet tartalmazó kalcium-szulfát, amelyet porrá őrölve forgókemencében kiégetnek. A hevítés során víztartalmát elveszíti, ha azonban ismét vizet kap, újfent gipszkővé alakul. A gipsz olyan természetes anyag, amely építésbiológiailag kifogástalan, illat semleges, nem mérgező és környezetbarát. A belőle készült lemezek meleg tapintásúak, jó komfortérzetet biztosítanak. A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, de ott alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmérsékleten kiégetett formájának, az alabástrom gipsznek a használata is. Később szobrok mintázásához, öntőformaként, ornamentikák készítésére használták.


A gipszkartonlap szilárdsága nedvesség hatására az eredeti szilárdság 60-70 % -ára csökken, ezért vált szükségessé az impregnálás. A folyamat lényege: megakadályozni a nedvesség bejutását a gipszmagba. A lapokat átitatják, vagy olyan bevonattal látják el, amely lezárja a kapillárisokat a karton és a gipszmag felületén is, így lehetetlenné teszi a víz bejutását. A tűzterhelésnek kitett szerkezetek gipszmagja a kb. 20 % -nyi kristályvizet "leadja", ez már önmagában gátolja a tűz hirtelen továbbterjedését. Sokszor ez nem elegendő, a szerkezet tűzállékonyságát, folytonosságát tovább is biztosítani kell. Ezért tűzgátló építőlemezek gyártásakor a gipszmassza 30-40 mm hosszúságú üvegszálakat is tartalmaz, amely a hőtermelés hatására keletkező feszültségek felvételét segíti elő. A külső borítás üvegfátyol, üvegszövet. Az ilyen (15, 20 mm vastagságú) lapokból épített falszerkezet tűzállósági határértéke esetén eléri a 120 percet, a normál lapokból épített 30-60 perccel szemben. (FONTOS: A szerkezet tűzállósága a szigetelőanyagtól és a borítólapok számától függ.) A gipszkarton lapok vágott éleinek esztétikus lezárását általában élszegélyekkel oldják meg. A géppark fejlesztése lehetővé tette, hogy mm pontossággal készüljenek marások a gipszmagba, pl. ék-alakban, és így a kartonlapok derékszögben hajlítható. Élszegélyek helyett tehát marás és ráhajtás oldja meg az elem lezárását. Gipszkarton és fa anyagú lemezek helyett a vizes helyiségekben előnyösen használhatók a nedvességnek ellenálló extrudált Styrofoam polisztirolhabból készült lapok (wedi), amelyek mindkét oldalát cementbázisú műgyantás ragasztórétegbe ágyazott üvegszövet erősíti. Íves és sík felületek egyaránt készíthetők belőle, a felületükre ragasztással csempe, illetve üvegmozaik burkolat készülhet. Példa az alkalmazásra: Íves felületeket - az ív sugarától függően - minimum 2 és 3cm vastag wedi lemezből készíthetünk. A lemez felületét egyenletes távolságokban (2-3cm) irdaljuk, sarokcsiszoló-gépre szerelt vágókoronggal, vagy egyszerűen egy éles késsel, majd a lemezt a kívánt ívre hajlítjuk és rögzítjük. Az irdalással szemközti oldal üvegszövetének épségére ügyelni kell. (A keletkezett vágási hézagokat flexibilis ragasztóhabarccsal töltjük ki, és a felületre üvegszövet hálót simítunk. Egyes helyiségek akusztikai tulajdonságainak javítása érdekében perforált építőlapokat alkalmaznak falborításként vagy álmennyezetként. A helyiségek levegőjének tisztítása pedig jellemzően természetes vagy mesterséges módon történik. Egy új építőlemez segítségével azonban mindkét igény kielégítésére született megoldás. Hangelnyelés és légtisztítás együtt. Az innováció eredményeként létrehozott 12,5, illetve 15 mm vastag perforált lapok az eddigi lapokkal hasonló módon szerelhetők, méretrendjük a szokásos, csupán anyaguk más, mivel a gipsz mellett száraz zeolitot tartalmaznak. (pl. K761 Cleaneo Akustik, a Knauf terméke) A lapok különösen ajánlottak iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények álmennyezetének kialakításához, hiszen ezekben az épületekben mindkét igény fellép. Kültéri építőlapokra is szükség van ahhoz, hogy a szerelő technológia teljes körű alkalmazását biztosítsuk. Az időjárással összefüggő hatások felvételét (nagy hőingadozás, csapadék, napsütés stb.) cementkötésű építőlemezekkel lehet biztosítani. Ilyen építőlemez pl. az Aquapanel Outdoor.


Szárazvakolat

A szárazvakolat gipszkarton, vagy gipszkarton kasírozású hőszigeteléssel ellátott rétegelt építőelemek felhasználásával készített ragasztott falborítás, amely jellemzően esztétikai céllal készül. Kizárólag függőeleges felületen alakítható ki.
Hőszigeteléssel kombinált lemezek beépítésekor a párazárás megoldását mérlegelni kell! (léteznek párazáró fóliával ellátott kombinált táblák is).
Szárazvakolatok típusai a ragasztás technológiája alapján:
  • Vékonyágyazatba ragasztott gipszkarton - csak kellően sík felületű falakra.
  • Gipszpogácsákkal ragasztott gipszkarton.
  • A gipszpogácsákat a gipszkarton lemezre halmozzák.
  • A gipszpogácsákat a fogadó falra a táblák széléhez igazodóan sávosan viszik fel.
  • Gipszkarton sávokra (kb. 10 cm széles) ragasztott gipszkarton - amennyiben a fogadófal egyenetlenségei meghaladják a 20-30 mm-t.

A hőszigeteléssel kombinált táblák rögzítése esetén a táblák hátoldalára kb. 30 cm-ként 10 cm széles sávokban egyenletesen halmozzák fel a gipszpogácsákat. A korszerű szárazépítési anyagok és technológiák elterjedése annak köszönhetik, hogy az építési folyamat és a létrehozott szerkezet is számos előnyös tulajdonsággal jellemezhetik.
Ezek közül feltétlenül ki kell emelnünk a következőket:
  • A technológia gyors, pontos építést tesz lehetővé a szerkezeti elemek előregyártásával, tipizálásával.
  • Kis önsúlyú elemek következtében kis terhelést ad az épület más szerkezeteire.
  • A kapcsolatok mechanikus (általában fém anyagú) kötőelemekkel jönnek létre, így rögtön igény beveheti, terhelheti, szerkezetet biztosítanak (nincs szükség a nedves kapcsolatok esetén biztosítandó kötési időre).
  • Méretpontos szerkezetek építhetik (mm-es nagyságrendben is biztosítható).
  • A rendkívül nagy anyag- és elemválaszték következtében az igényekhez legjobban illeszkedik szerkezet tervezheti és építheti.
  • Jól kapcsolhatók a szárazépítési technológiával létrehozott szerkezetek hagyományos építésű szerkezetekhez.

A szárazépítés anyagai rendszerezve
  • Szárazépítő lapok: gipszkartonlapok, gipszrost lapok, gipszfátyollapok, rostszilikát lapok, rétegelt furnér építőlapok, préselt faforgács lapok, farostlapok
  • Tartószerkezetek és tartozékaik: falécek, acéllemez profilok, kereszttartók és hordozó oszlopok, ajtó- és ablaktokkeretezések, revíziós ajtók, szaniter állványok
  • Szigetelőanyagok: Szálas szigetelőanyagok, expandált polisztirol-keményhab, extrudált polisztirolkeményhab, kókuszrost szigetelőanyagok, perlites szárazkitöltés, cellulóz-kitöltés
  • Hézagkitöltő és felületkezelt anyagok: Gipszek, szilikonok, alapozók, impregnáló szerek
  • Kiegészítő anyagok: Rögzítő elemek, élvédők, tömítő szalagok
  • Bevonatok, festékek


Fejlesztések eredményeként megjelent új anyagok a szárazépítésben


Szárazépítő lapok
A szerkezetekkel szemben támasztott követelmények olyan gipszkartonok kifejlesztését tették szükségessé, amelyek a tűz-, illetve a nedvességhatásoknak fokozott mértékben ellenállnak.
A normál gipszkartonlapok gyártása:
  • Az alsó kartont a futószalagra vezetik. Ez a karton a lap színe, vagyis a lap a hátán fekszik.
  • A gipszmasszát beöntik a kartonra, és ráhúzzák a felső kartont.
  • Ezt a szendvicset átvezetik egy kalodasoron, amely végleges formát és élképzést ad a tábláknak.
  • Hosszú futószalagon terelik a gipszmag kötését biztosítva.
  • Méretre vágják a lapokat.
  • Átforgatják, és a szárítóba vezetik a lapokat.
  • A vágott oldalakat pontos méretre igazítják.
  • Páronként összeforgatják, csomagolják és raktározzák a lapokat.


Szerelt válaszfalak

Szerelt válaszfalak alatt azokat a hidegen hajlított vékonyfalú (lemezvastagság: 0,6-1,0mm) acél profilokból, vagy fa elemekből szerelt vázszerkezetű, mindkét oldalán építőlemez leggyakrabban gipszkarton borítású, a vázszerkezeten belül hangszigeteléssel ellátható falszerkezeteket értjük, amelyek elsősorban térelhatároló feladatot látnak el. A szerelt válaszfalakkal szemben támasztott követelmények csoportosítása:
  • Statikai követelmények
  • A szerelt válaszfalak nem teherhordó szerkezetek, de az önsúlyukat és a felületükre jutó terheket fel kell venniük: Konzolterhek, falra rögzített szekrények, mosdók, stb.
  • Dinamikus hatások szabványos ütések különböző fokozataival vizsgálva
  • Nyomó igénybevételek közlekedő folyosókon a személyforgalom terhelésétől függően
  • Szélterhek, jellemzően építés közben fellépő huzathatás
  • Használati, funkcionális követelmények
  • Az elválasztott helyiségek funkcionális igényeinek biztosítása: Hangszigetelés, Hőszigetelés (fűtött és fűtetlen terek között)
  • Nedves környezethez való igazodás: vizes helyiségek építőanyagai
  • Esztétikai és felületi-formai követelmények
  • Különleges-, fokozott igényű követelmények: Tűzgátlás, Golyóállóság és betörésbiztos kialakítás, Sugárvédelem
  • Tiszta tér követelmények - pl. egészségügyi intézményekben, laborokban


Az előtéthéjak a meglévő falhoz közvetlenül szerelt szerkezetek, melyek a borítás rögzítéséhez szükséges vázszerkezetből és a borító elemekből állnak.
Előtéthéjak jellemzői: (+ : előnyös, - : kedvezőtlen)
  • új, egyenletes falfelületet eredményez (+)
  • meglévő falhoz történő rögzítésből adódóan magasságuk kevésbé korlátozott, mint a szabadonálló előtétfalaké (+)
  • stabilitása nagyobb az előtétfalakénál (+)
  • a rögzítő elemek továbbítják a hangrezgéseket a hátfalra, ezért hangszigetelési igény esetén rugalmas rögzítőket kell alkalmazni (-)
  • csak kis átmérőjű gépészeti vezetékeket lehet a borítás és a fal között vezetni (-)

Alkalmazási területük:
  • épületfelújítások
  • tetőtérbeépítések

Szerkezeti változatok:
  • Alsó-felső megtámasztó UD profilok adják az előtéthéj vázszerkezetének helyét. A hátfalhoz rögzített fém direktfüggesztők, vagy másnéven kengyelek (rugalmas alátéttel kiegészítve) fogadják a függőleges helyzetben rögzített CD profilokat.
  • Az előzőtől a vázelemekben és rögzítésükben különböző megoldás, amikor az ún. kalapprofilokat ragasztópogácsákkal rögzítik a fogadó falra.

Az általános igényeket kielégítő profilok mellett a nagyobb teherbírású, merevebb tartószerkezetre is szükség van, nyílások környezetében illetve nagyobb berendezések felfüggesztése esetén. Ezekhez a 0,6 mm falvastagságú CW, illetve U profilok helyett 2 mm falvastagságú UA jelű profilok használhatók. A profilok függőleges és vízszintes helyzetű beépítése is lehetséges, de a csatlakozások kialakítása külön tervezést igényel. A hőtechnikai tulajdonságok, a hő átbocsátási tényező javításának lehetősége rejlik a fémprofilok gerincének perforált kialakításában. Amennyiben a hő technikai kérdések az épített szerkezetnél előtérbe kerülnek (tehát nem egyszerűen két várhatóan azonos hőmérsékletű tér elválasztásáról van szó), akkor a perforált gerinc előnyösebb. A szelvények gerincében lévő, egymástól eltolt rések, lyukak megnövelik a hővezetés úthosszát, ezzel javul a teljes falszerkezet hőszigetelő képessége. Az eredő hő átbocsátási tényező a perforáció miatt kb. 60-70 %-a a perforáció nélküli vázzal készített falszerkezet. A 2009-es év újdonsága az akril-, formaldehid-, és fenol mentes ásványgyapot, amelynek gyártása természetbarát szemléletet tükröz. Az ásványgyapot színe a fehérítés elmaradásából eredően barna, ezzel a megjelenéssel elődeitől azonnal megkülönböztethető termék a környezettudatos vásárlók körében a szálakat rendező szerves anyagú kötőanyagok alkalmazása miatt is kedvelt. Az üveggyapot termékek körében is jelentős fejlesztés történt, amely a környezetbarát előállítás felé tett lépésként könyvelhető el. A termék alapanyaga 50-60 %-ban újrahasznosított üveg. Az olvasztás az eddigieknél alacsonyabb gyártási hőmérsékleten történik, ez a felhasznált gyártási energia mérséklését jelenti. Az alapanyag olvasztása után 5-7 mikron átmérőjű üvegszálakat pergetnek ki, amelyeket hőre keményedő műgyantával vagy vizes bázisú kötőanyaggal rögzítenek egymáshoz. (A PureOne termékcsalád formaldehid mentes kötőanyaggal készül.) A csupasz, nem kasírozott üveggyapot termékek csekély szervesanyag-tartalmuk révén a nem éghető, tűz hatásra nem csepegő, gyenge füstképződésű építőanyagok csoportjába tartoznak. Az 5 cm-es lépcsőkben emelkedő vastagságú tekercsben szállítható paplanok tetőtéri beépítéseknél, falszerkezeteknél kiválóan alkalmasak hő- és hangszigetelési igények kielégítésére. (Hővezetési tényező λ D = 0,035-0,039 W/mK Kiegészítő elemek, élprofilok. Az íves profilok az íves szerkezetek pozitív "sarkainak" védelmére alkalmazhatók. Segítségével boltívek szabályos él kialakítása válik lehetővé. Hézagológipszbe illetve glettelő gipszbe kell ágyazni az elemet, hasonlóan az egyenes profilokhoz. A szárazépítési szerkezetek azokat a száraz építési technológiával épített épületszerkezeteket és burkolatokat foglalják magukba, amelyeket - új épületeknél és épület felújításoknál egyaránt - jellemzően belső térben alakítanak ki. Ez alól kivételt képeznek a szerelt házak, melyek teljes felépítményi része száraz technológiával készül.

footer_eleje footer_atmenet footer_vege