header_eleje header_atmenet header_kozepe header_vege

Mázolás


Mázolás

A MÁZOLÁS ANYAGAI:

Gazdaságosan alkalmazható legyen a festékanyag. Natúr, festetlen fa felületen alkalmazható mázolási technológiák:
  • Zománclakkozás
  • Olajmázolás
  • Lazúrozás
  • Pácolás
  • Színtelen lakkozás

Zománclakk

Az egyik legelterjedtebb, legkorszerűbb fa, fal, fém felületen is alkalmazható bevonat.
Alkalmazható külső és belső térben egyaránt. Külső megjelenései:
  • egyenletesen elfedi az alapfelület színét
  • lehet matt
  • lehet félfényes (selyemfényű)
  • lehet magasfényű
Zománcfestékeknek rengeteg típusa létezik, az alkalmazás céljainak megfelelően.

Egykomponensűek:

  • Oldószeres
  • Vizes bázisú

Többkomponensű zománcok:

Leggyakoribbak a kétkomponensű zománcok, melyeknél két külön tárolt komponenst összekeverve indul meg a száradási folyamat. Előnyös tulajdonságaik: gyorsabb száradás illetve kötés, kopásállóság, vegyszerállóság. A festékgyártók általában bevonatrendszereket gyártanak, amely tartalmaz impregnálószert, simítótapaszt, közbenső alapozót, zománcfestéket. Lehetőségünk szerint igazodjunk a gyártó által ajánlott rétegfelépítéshez és alkalmazási területhez, felhasználási módhoz.

Igényes zománcbevonat felépítése fa felületen:

  • Impregnáló alapozás
  • Folt és simító tapaszolás
  • Közbenső alapozás
  • Zománclakkozás két rétegben

Impregnáló alapozás céljai:

  • Beszívódjon a fa pórusaiba és csökkentse a szívóképességét
  • Megvédje a fa anyagát a gombásodástól és a farontó férgektől, rovarkártevőktől pl.: szú
  • Lángmentésítse a fa anyagát, estleges tűzesetnél lassítsa az égést
  • Jó felületi tapadást biztosítson a rákerülő tapasz vagy festék rétegnek

Folt és simító tapaszolás célja a fa felület hibáinak, repedéseinek, sérüléseinek javítása. Simító tapaszolásnál a fa teljes felületét bevonjuk tapasszal, ezzel biztosítjuk a zománcbevonat tükörsimaságát. Igényesebb mázolásnál alkalmazhatunk szórótapaszolást is, amikor a tapaszréteget festékszóró berendezéssel hordjuk fel a felületre. Egyszerűbb zománclakkozás esetén a simítótapaszolás elhagyható.

Közbenső alapozás céljai: jó felületi tapadás biztosítása a rákerülő zománcrétegnek, egyenletes szín és szívólépesség beállítása a felületen.
Zománcrétegek célja: az alapfelület és a bevonatrendszer védelme külső hatások ellen, esztétikus felület biztosítása.

A színtelen lakkozás natúr, festetlen fa felületen, vagy már előzetesen lakkozott felületen alkalmazható technológia. Nem fedi el a fa természetes színét rajzolatát. Homlokzati fa felületen nem célszerű alkalmazni, mert a lakkok nem tartalmaznak pigmenteket, amik megvédenék a fa anyagát a káros UV sugárzástól. Lakkozni lehet a belsőtéri lambériákat, faburkolatokat, nyílászárókat, lépcsőket, küszöböket, valódi fa parkettákat, hajópadlókat. A különböző fa felületek, különböző igénybevételnek vannak kitéve. Ennek az igénybevételnek megfelelően kell kiválasztani az alkalmazni kívánt lakkbevonatot. A fokozott igénybevételnek kitett fa felületeken, mint például a küszöbök, parketták, hajópadlók kopásálló bevonatot kell kialakítani. Ezekre a felületekre parkettalakkot kell alkalmazni. A parkettalakkok lehetnek egykomponensűek, illetve többkomponensűek. A lakkok külső megjelenése szerint lehetnek matt, illetve fényes felületűek. Oldószer szerint vízzel hígítható vagy oldószeres ahol az oldószer sokféle lehet lakkbenzin, szintetikus hígító, nitro hígító, stb. A lakkok felhordási módjai: ecsetelés, hengerezés, gépiszórás, mártás.

A lakkozás rétegfelépítése natúr festetlen felületen:

  • Impregnáló alapozás
  • Felület hibáinak javítása az alapfelület színével megegyező fatapasszal
  • Csiszolás portalanítás után lakkozás két rétegben a lakkrétegek között mattítás

Lakkbevonatok felújítása:

  • A tönkrement lakkbevonat eltávolítása
  • Ha a fa anyaga elszíneződött, akkor fehérítést kell alkalmazni
  • A fehérítés után már új felületként kezelhetjük tovább


Korróziógátló alapozók

Korróziógátló alapozóból rendkívül széles a választék vannak egykomponensűek és két illetve többkomponensűek is. Oldószerük szerint is sokfélék lehetnek:
  • Lakkbenzinnel,
  • Szintetikus hígítóval (pl.: Trinát korróziógátló alapozó, Koralkyd)),
  • Nitro hígítóval,
  • Aromás hígítóval (pl.:Tiszakorr),
  • Észter hígítóval,
  • Saját gyári hígítójukkal,
hígíthatóak.
A legkorszerűbb korróziógátló festékek vízzel hígíthatóak.
A bevonatrendszerek rétegfelépítésénél, a festékgyártó ajánlásai szerint kell eljárni! Eltérő oldószerű festékanyagok roncsolhatják egymást. (pl.: Orkán zománc aromás oldószerű megmarhatja a szintetikus hígítású alapozókat)

A fémfelület fedőbevonatának kiválasztásánál meghatározó szempontok:

  • Gazdaságossági szempontból megfelelő,
  • A bevonatrendszer alapozó rétegeihez megfelelő,
  • Felhasználói igényeknek megfelelő,
  • Az alkalmazni kívánt felhordási módhoz megfelelő,
  • Lehetőség szerint inkább környezetbarát festékanyag
legyen.
A fémfelületek mázolásának egy speciális területe a hőálló bevonatok készítése. Pl.: radiátorok, fűtéscsövek, fűtőtestek burkolatai. Ezeken a hőhatásnak kitett felületeken speciális hőálló bevonatrendszerekre van szükség. A zománcbevonatok száradási idejét a gyártó határozza meg, ettől eltérni nem szabad, az egyes festékrétegek felhordásánál. Minden esetben olvassuk el figyelmesen a festékanyag használati utasítását! Előfordulhat például, hogy a festékrétegek felhordása között meghatározott időnek szabad eltelnie, mert a rétegek megmarhatják, roncsolhatják egymást. Kalorfix radiátorzománc esetében a második réteg felhordását három órán belül vagy három nap elteltével lehet elvégezni! A festékipar igyekszik a felhasználó, vásárló igényeinek megfelelő, egyszerűen felhasználható, gazdaságos festékeket előállítani, ezért kifejlesztették a kombinált hatású festékeket, melyek alapozó és fedőrétegként is használhatóak. Például natúr fa felületen alkalmazható impregnálószer és lazúr egyben vagy impregnálószer és zománc egyben, fém felületen alkalmazható korróziógátló alapozó és zománcfesték egyben.


Olajfestékek

Az olajfestékek kötőanyaga a száradó növényi olaj, ami meghatározza alapvető tulajdonságait. Az olajfestékek száradási ideje lényegesen hosszabb, mint a zománcfestékeké, ezért az olajmázolás kevésbé termelékeny technológia. A zománcfestékek elterjedése háttérbe szorította az olajmázolás alkalmazását. Mára már csak a kevésbé igényes helyeken alkalmazzák pl.: karámok, kerítések festése. Alkalmazható külső és belső téri fa, fal, fém felületen.

Olajmázolás rétegfelépítése:

  • Lenolajos beeresztés vagy grundolás
  • Tapaszolás
  • Közbenső olajmázolás
  • Fedőmázolás

Pácolás:

A pácolás natúr festetlen fa felületen alkalmazható technológia, elszínezi, kiemeli a fa természetes rajzolatát. A fa felület színét egy kémiai folyamat okozza, a páclében feloldott fémsók reakcióba lépnek a faanyag csersavtartalmával. Alacsony csersavtartalmú faanyagok esetében úgynevezett "kettős pácolást" alkalmaznak, amely során elő-pácként savas kémhatású oldattal eresztik be a fát és még nedves állapotában pácolják. A különböző fémsók különböző elszíneződést okoznak, a vásárlás során kell kiválasztanunk a kívánt színnek megfelelő pácot. A szín árnyalatát az oldat sűrűségével szabályozhatjuk, ezért minden esetben próbapácolást kell végezni a pácoldattal a munka megkezdése előtt. Pácoldat felhordását végezhetjük ecsettel, szivaccsal, mártással. A pácolt fa felületet száradás után célszerű lakkbevonattal védeni.

Lazúrozás:

A lazúrozás napjaink divatos, elterjedt technológiája. Csak natúr fa felületen célszerű alkalmazni. A bevonat nem fedi el a fa természetes erezetét, rajzolatát, inkább színezi, kiemeli azt. A festékanyag pigmentjeiről kapta nevét, a benne található lazúrpigmentek színezik a fa felületét, a kívánt árnyalatúra. A lazúrfestékek lehetnek oldószeresek illetve vizesbázisúak. Alkalmazási területük típusfüggő, a vékonylazúrokat rendszerint belsőtéri felhasználásra javasolja a gyártó, a vastaglazúrok külsőtéri fa felületen is megállják a helyüket.

Fém felületen alkalmazható mázolóanyagok:

  • Zománcfestékek
  • Olajfestékek
A fémfelület mázolásánál korróziógátló festékeket kell alkalmazni! A fémfelület mázolásának két fő célja: az alapfelület védelme a korrózió (rozsda) ellen és az esztétikus felület biztosítása. A kétkomponensű tapaszok alkalmasak nagyobb méretű felületi hibák javítására, mert kötésük közben nem zsugorodnak, repedeznek. A két külön tárolt komponens összekeverése után viszonylag rövid idő alatt megszilárdul a bekevert tapasz.

footer_eleje footer_atmenet footer_vege